Engem is elért az a korszak, ami sok ortodox piros Ferrari modellgyűjtőt egy bizonyos létszám elérésekor. Konkrétan arról van szó, hogy ugyan a Ferrari szó hallatán egyből a piros szín ugrik be, de a gyűjteményben egymás mellett állva kezd kicsit monoton lenni ez az egyformaság. Ilyenkor érkezik a gondolat, hogy 1-1 más színű példány -megbontva az egyhangúságot- akár előnyére is válhat a kollekciónak. A bemutatóban szereplő modell esetében azért volt könnyű az elcsábulás, mert a piros verziót gyakorlatilag esélytelen beszerezni.

Ez a halvány delfinkék színű változat meglehetősen jóárasítva kellette magát, így aztán megérkezhetett a vörös társak közé. Tudni kell róla, hogy az Elite filmes szériájába tartozik és az Italian Job filmben tűnt fel. A gyártó Mattel megmintázta már például a Miami Vice-os fehér Testarossát, vagy a Bad Boys-os 575M-et. Őszintén bevallom nem vagyok egy nagy mozifilm tudós, nem is láttam a filmet, ezért aztán keresésbe fogtam, hogy melyik jelenetben tűnt fel. Szinte semmit nem találtam, így kezdtem gyanakodni, hogy nem túl nagy szerep jutott neki a filmben. Találtam egy zseniális oldalt, ahol választ is kaptam a kérdésre: background car. http://www.imcdb.org/vehicle_32333-Ferrari-360-Spider-2000.html

Szóval feltűnt benne egy jelenet háttereként és kész. Hát annyi baj legyen, a lényeg hogy végre itt van és tüzetesen megvizsgálhatom. A modell finoman szólva sem friss, elfekvő példány lehetett, ennek megfelelően jó pár porréteg fedte a dobozt. Az is biztos, hogy még nem volt soha kibontva, minden zárómatrica, drót, bizbasz érintetlen. Van valami perverz élvezet abban, ha egy éltesebb modellt az ember elsőként kibonthat sok-sok év állás után, mintha csak rám várt volna. Óhatatlanul eszembe jutott kedvenc rajzfilmem a Toy Story egyik szereplője, Stinky Pete az aranyásó, aki szintén hasonló "életutat" járt be és soha nem vették ki a dobozából...Nem is örült neki.

A 360-assal egy teljesen új design korszak kezdődött a kis Ferrari sorozatban, az előd 355-ös nyugdíjazásával valószínűleg örökre búcsút intett generációm egykor volt fétise a rejtett lámpa, és a vasalódeszka korszak szögletes, légbeömlőkkel tarkított formavilágának ideje is lejárt. A 360-as a 90-es évekre jellemző ívelt, lágyabb, gömbölyűbb idomokat kapott. A korábbi agresszivitás a múlté lett, sokan ezért nem is kedvelték igazán a 360-ast, sőt egyenesen jellegtelennek tartották. Tény, bemutatásakor nem durrant olyan nagyot a megjelenése, viszont talán pont ezért nem is öregszenek a vonalak olyan vészesen. Még ma sem avítt a megjelenése, engem mindig egy kis csónakra emlékeztet Spider kivitelben. Lehet a balatoni vizibicikli gyártókat is, hiszen sok ilyen szerkezet készült eme formajegyek ihletésével.

Túl sokat nem vártam ettől a korai Elite modelltől, hiszen ekkortájt még a játék kategóriába sorolható Foundation sorozat karosszériáját vették alapul és ezt "stafírungolták ki". Ehhez képest pozitívan csalódtam. Az egy-két szokásos Elite apróságon túllépve tulajdonképpen egy nagyon kis gusztusos masinát dobtak össze. A színe pedig kimondottan tetszik, lehet elindul egy lavina és gyakrabban fog becsúszni nem piros Ferrari? Könnyen előfordulhat... 

Mára az Elite sorozat hála a jó Istennek túllépett a drótos lefogatás korszakán, nekem most egy retró modellen ismét megadatott ez a "szerencse". Ez még rosszabb volt, mint amiket eddig bontottam ki. Kemény, merev drót, amit nagyon óvatosan (és nehezen) lehet eltávolítani sérülés okozása nélkül. Ezt senki sem fogja visszasírni. A drótokkal való szerencsétlenkedés közben vettem észre, hogy az első lámpák plexibúrája egy vékony, könnyen benyomódó polietilén. Majdnem sikerült sérülést okozni rajta. Átkozott, hülye drótok, internálni az ötletgazdát!

A kibontogatás után nézzük meg hol kell kompromisszumot kötnünk. A Foundation karosszéria miatt be kell érnünk az egyszerű, egykaros zsanérozással az ajtóknál. Szerencsére ez egy Spider változat, így ajtónyitás nélkül is szemrevételezhetjük a tetszetős belteret, így ezen a szépséghibán könnyűszerrel átléphetünk. Már csak azért is, mert az ajtóborítás kárpótol igényességével.  

Az alsó rész kidolgozatlansága tulajdonképpen sokaknak teljesen érdektelen. Valóban nem a legfontosabb része egy modellnek, az Elite azóta sem erőlteti meg magát ezen a téren. A rend kedvéért készült egy fotó, igazából ez sem egy akkora probléma, hogy különösebben sokat kellene vele foglalkozni.

Ezzel véget is értek a negatívumok és adózhatunk a sok apró finomságnak. Az összhatás nagyon szép lett, különösen a lámpatestek, rácsok, emblémák, matricák, a motorháztetőn átlátszó erőforrás és az utastér azok a pontok ahol jólesik szemünkkel pásztázni a friss szerzeményt. 

Ez a rész bizony nagyon rendben van. Zseniálisan szép a rácsozás, a motor fenségesen tündököl az üvegbúra alatt és szép a Ferrari felirat tipográfiája is.

A felni a legegyszerűbb vonalvezetésű, klasszikus ötágú csillagfelni. A modell felnijének kivitelezése elsőosztályú, talán a féktárcsák lyuggatása elnagyolt kissé, de nem vészes. Modelles kukacok persze kiszúrják, hogy a tárcsa nem mozog a kerékkel együtt és hogy a hátsó kerekek játékautósan egy tengelyen forognak - egyszerre. Ezek persze egy vitrinbe berakott modell esetében szintén nem különösebben komoly problémák.

Nézzük a poggyászok birodalmát. Illetve csak néznénk mert nem nagyon akarózik tágra nyílni. Egy kis lőrésen keresztül szemlélhetjük a kis táskát a pótkerékben, meg azt hogy sima fekete műanyaggal burkolt a csomagtér. Lecsukás után látszik, hogy az illesztés nem a legjobban sikerült - a jobb oldalon szemmel láthatóan nagyobb (lásd a bemutató első fotóján).

A motor elég szépre sikerült, főleg az a része mutatós ami az üvegkupolán is átlátszik. Klasszikus apróságok mind megvannak, szép bilincsek és egy táblácska. Jól látható a vázkeret melyen a motor nyugszik és jól sikerült a fekete burkolat is, szépen illeszkedik a karosszériához. Ha már itt tartunk ne menjünk el szó nélkül a far mellett. Klasszikus, kerek hátsó lámpákat látunk ízléses kivitelben, a kipufogók is a jobbfajta Elite-ekhez tartoznak, a már szinte "nyerítő" lovacska emblémát pedig szokás szerint jól csinálja a Mattel.

A rácsfetisiszták is kiélhetik magukat. Van belőle jó pár ezen a gépen, de talán a leglátványosabb a bukókeretet kitöltő. Szép!

Talán a legjobb rész a modellen a beltér. Ekkor még volt a Mattelnél kárpitos részleg, így aztán került az autóba. Közhelyes már a siránkozás, de tényleg kár hogy ez nem jellemző az Elite sorozat újabb tagjaira. Nagyon tetszik a műszerfal felső fekete része  és a kormány is egy igen jól sikerült darab.

A külső színnel remekül harmonizál a beltér. A kéttónusú műszerfal szépen kidolgozott, miként az ülések formázása is tetszetős. Talán a váltórúd egyedül ami kissé elnagyoltabb, de a többi rész teljesen klappol.

Hogy az eddig szentségtörésnek számító színű 360 Spidert követi-e más, szintén nem piros Ferrari a gyűjteményemben az még a jövő zenéje. Mindenesetre ez az őszülő halántékú modell jó ajánlólevélnek bizonyult a piros ellenzéki frakció részéről.