Hát végre megérkezett! Itt az 599-es utódja, az idei év talán legjobban várt Hotwheels Elite újdonsága, az F12 Berlinetta. Be kell vallanom, hogy az 1:1-es F12 első gyári fotói láttán a legkevésbé sem jöttem lázba. Nyoma sem volt például a 80-as évek bizsergető Testarossa feelingjének. Kicsit olyan érzésem volt, hogy a réges régi 550-es alapformáját kicsit reszelgették, megtörték itt-ott a mostanság kötelező hokiütő törésvonallal és rárakták a 458 Italia óta használt LED-es egyenorrt.
Persze egy szóval sem mondom, hogy rossz lenne az összhatás, sőt! Csak kicsit azt érzem, hogy a Ferrari formatervezői valahogy leragadtak bizonyos klisék mentén és újabban minden modelljük szemrevételezésekor az "ezt már láttam valahol" érzés kerít hatalmába.
Ez persze nem könnyíti meg az 1.18-as modell sorsát sem, amelynek gyártója aztán a sztereotípiák létrehozásának koronázatlan nagymestere. Ezzel le is lövöm a poént, tipikus Hotwheels Elite modellről van szó. Aki gyűjtői körökben mozog már vágja is: nincs kárpit, bénák a fotómaratott ablaktörlők, a modell alján semmi látnivaló nincs, a rácsok szépek, a feliratok és matricák úgyszintén, ja és persze félig lehúzottak az ablakok. Utóbbival mondjuk nekem nincs problémám, de több gyűjtő kolléga is irtózik tőle.
De azért ne legyünk igazságtalanok! Jó kis gép ez. Van néhány szög ahonnan az a bitangul-mocskosul-perverzül meg akarom hajtani érzés járja át a normális (heteroszexuális és autóbuzi) férfiember gondolatvilágát. Remélem ez a kijelentésem nem minősül sovinisztarasszistafasisztának. Ma már nem lehet tudni...
A modell külső megjelenésébe -ahogy az már az újabb Elite modelleknél megszokott- nem igen lehet belekötni. Valóban szépek az arányok, aprólékosak a részletek. Ugyanakkor Elite sajátosság a nem túl részletes kilincs és a kelleténél picit nagyobb első rés az ajtónál.
A hátsó is kellemes része a modellnek. A megszokott igényes embléma sokat dob az összhatáson, szerencsére az általam inkább előnyben részesített típusfelirat olvasható a rendszám helyén. Ó régi szép Bburagos idők, MO - Prova rendszámmal... Kimondottan jó design elem, hogy a karosszéria piros fényezése egyfajta lefolyó cseppként belenyúlik a diffúzorba.
A felni dísze a kisautónak. Részletes, szép, igényes. Örömteli a csavarok kontrasztos hangsúlyozása, nyoma sincs például a 308 GTB kicsit elmaszatolt hangulatának. A modell ínyencek persze kiszúrják, hogy a hátsó kerekek egy tengelyen mozognak.
Alul gyűjteményem Elite modelljeinek legkisebb sorozatszámán (0033) kívül az tűnik fel, hogy kémlelőnyílásokon keresztül pár kipufogó részletet felvillantanak. Nem láttam az igazi F12 alját még, de meglepődnék ha így nézne ki. Szerintem vagy legyen teljesen kidolgozva, vagy inkább hagyni kellene a dolgot. Ez így még jobban felhívja a figyelmet a hiányosságokra.
Az Elite sztereotípiákat erősítendő ne keressünk kárpitot a csomagtérben, helyette ott van az intergalaktikus sötétséget képviselő fekete műanyag, amolyan Tiszai Vegyi Kombinát stílusban, de persze a fedél melletti rács már teljesen "okés". Mondom én, hogy full sztereotíp Elite modell.
A burkolt, műanyag fedeles motorok közül a jobbakhoz sorolható az F12-es modellé. A piros fedél, az igényesen tipografált Ferrari feliratok, a pár bilincs, a lovacskás logó és a beöntő nyílások megteszik a magukét. Ez így teljesen renden van.
A hogyan készítsünk F12 belteret receptje: vegyünk egy FF-t és cseréljük fel a világost a feketére, a feketét világosra. Jó lesz főnök? Si! A reklamálóknak meg cemente, capisci? Aki utánanézés nélkül megmondja melyik az F12 és melyik az FF beltere, az tényleg megérdemli az örökös Ferrari buzi kitüntető címet és kap egy Ferraris cipőfűzőt.
Na jó segítek, ez az F12 beltere. Szokásos eklektikus, kissé darabos XXI. századi talján belső. Újabb Elite modellről lévén szó nem egykaros játékautó zsanérokon fordul az ajtó, részletes a beltér. Tisztességes munka, de a dejavu érzés keményen ott motoszkál az ember fejében.
Persze a belső szép, a két tónusú műszerfal is kellemes látvány. Amúgy segítség, múzsám hol vagy??? Ismételjem a sztereotípiákat? Épp vihar van, vajon megint elszáll a számítógépem tápegysége?
A modell szerencsére már nem az oly sokszor átkozott drótos lefogatás korszakában fogant, amolyan Kyoshos packaging körítést kapott. Ennek is van némi hátránya, mivel átlátszó plexi szakasz híján nem látni a modellt, csak ha kicsomagoljuk. Összességében azt kell mondanom érdemes kicsomagolni. Egyre nehezebb lesz csomagolgatni, hiszen állítólag meglehetősen gyorsan apad a megvásárolható készlet. Nagyon úgy néz ki, hogy az F12 is a piros 458 Italia sorsára jut, azaz nem fog diszkont áron hónapokig rostokolni az aukciós portálokon... Nem kis fejtörés eldönteni, melyik Elite modell lesz a későbbiekben hiánycikk és melyik az, amelyik 50 %-os áresést produkálva vágja a képembe, hogy minek siettem a beszerzésével. A sztereotípiákat persze én is erősítem, mi mással zárhatnám: nagyon örülök, hogy ez a maranellói paripa a "bűnbarlangom" lakója lett...