Túl a negyedik sikeres műszaki vizsgán, átnéztem jó öreg Astra kombim mibe is került az elmúlt közel 8 év alatt? Vagyok annyira mazochista, hogy minden költséget kíméletlenül rögzítek és utólag összegezve bizony horrorisztikusnak tűnnek ezek a számok. Talán jobb lenne nem is nézegetni, de persze a kiadások akkor sem lennének kevesebbek. 2005 tavaszán érlelődött a gondolat (Veronika lányom már javában készülődött világrajönni), hogy feleségem első generációs Corsája helyett kellene valami családi autó. Ott volt ugye a Zsigám, de az szigorúan "bemutató" autó volt, szó sem lehetett arról, hogy a fehérvári szabad ég alatt szundikáljon! A hétvégi ház építés miatt is egyre inkább szerettem volna egy kombit. 

A felső képen van "Csinoska" (a CNS rendszámból jött...), az 1 literes motorjával gyakorlatilag csak az Ifákat és a traktorokat tudta legyorsulni, cserébe viszont nagyon takarékos és a korához képest megbízható volt. Végül a családban maradt, anyósom erre cserélte le a két és fél évtized alatt rommá porladt Trabantját. Csinoska még mindig nyugdíjas pedagógus anyósomat szolgálja. Egyre nyűgösebb kezd lenni, elmúlt már 28 éves, fél lábbal a bontóban van, kisebb csoda hogy még működik. Mondjuk a havi 1-2 lakótelep-Auchan etapra pont megfelel.    

Szóval 2005 nyarán megszületett a döntés, kell egy kombi. Az Opelhez én ragaszkodtam, a kérdés csak az volt, hogy Kadett vagy Astra kombi? Túl sok pénzt nem akartunk autóra költeni, hiszen akkortájt vettük első lakásunkat, nekem volt egy megkezdett építkezésem és első lányom is érkezőfélben volt. Kutatva a hasznaltauto.hu weboldalt hamar világos lett, hogy az Astra lesz a befutó. Kadettből már nem volt vállalható példány. Menthetetlenül széthajtott és lepusztult példányok kellették (vagy inkább riasztották) a szemlélőket. Egy este aztán fennakadt a szűrőn egy jó állapotúnak tűnő 95-ös, 1.6-os, fehér példány magánszemélytől, az Esztergomhoz közeli Tát községből. Az még nincs túl messze - gondoltam, telefon ment, átvizsgálás lehetséges, hát akkor nézzük meg! Az esztergomi Opelnél aztán kiderült, hogy egy-két szilent a végét járja a futóműben és az eleje enyhén sérült volt. Eredeti a motorháztető, de javított (sajnos ezt később cserélnem is kellett, mert elég szépen rügyezni kezdett). Nosza hát a hibákra tekintettel alkudozni kezdtem, végül 50 ezerrel lejjebb tornázva az összeget 750 ezer forintban állapodtunk meg. Az alábbi fotón az első tankolás lett megörökítve Dorogon, útban hazafelé hátul még ott figyelt a hirdetés az üvegen.  

Hát akkor csapjunk a közepébe! Az autó üzemeltetése a közel 8 év alatt a vételárral együtt összesen 3 332 709 Ft-ba került. Ilyenkor reccsen a szék, szakad a plafon és elhangzik a te jó Isten felkiáltás is.

A főbb megoszlás a táblázatban:

Zsaluanyag szállítása közben, kicsit túlméretes, de csak 2,5 km-t kellett kibírni:

FOGYASZTÁS - ÜZEMANYAG

Az első két tankolásnál még nem írtam a futott km-t, de ezt követően mindig rögzítésre került. Így hát az 1.6-os Astra kombi fogyasztását illetően hiteles adatokkal tudok szolgálni.

-127 tankolás

-3985 liter 95-ös benzin

-55880 megtett km

-Átlagfogyasztás: 7,13 liter / 100 km (minimum rekord: 5,71 liter, maximum rekord: 11,23 liter)

JAVÍTÁS - KARBANTARTÁS

Ezeket a költségeket 3 részre bontottam. Az első kategória az általános kopó-fogyó alkatrészek csoportja, amit egy új autó esetén is fizetni kell.

A második szakaszban a konkrét meghibásodások szerepelnek. Ezek részben váratlan hibák voltak, de nagyobb arányban ütemezett javítás keretében cseréltük ki az elöregedett alkatrészeket. A nálam töltött idő alatt 2 esetben vált járóképtelenné az autó. Egyszer a kuplungbowden szakadása miatt, egyszer pedig a széteső gyújtáskapcsoló okozott bosszúságot. Nem meglepetés, hogy a futómű vizsgaképes állapotban tartása emészti fel a legnagyobb összeget, köszönhetően az egyre kevesebb aszfaltot tartalmazó országos kátyúhálózatnak. Ugyanakkor dícséret illeti az öreg Opelt, hiszen a lengéscsillapítók 16 évet bírtak ki. Az F Astra sajnos érzékeny a korrózióra, nem szabad elhanyagolni, kisebb javításokra és a megelőző alvázvédelemre elment bő 60 ezer Ft. A következő 40 ezres tétel az autó korábbi sérülése miatt volt, cserélni kellett a motorháztetőt és az ütést kapott bal első lámpa is párásodni kezdett. Nagyjából ennek az árát alkudtam le vásárláskor. Sajnos a hengerfejtömítés kényszerű cseréjét is az előző tulajdonos idézte elő, aki nem vette észre a termosztát hibát és kicsit túlmelengette a blokkot. A 8 szelepes blokk típushibája a nem jól tömítő karter. Ez már kétszer volt cserélve. Szerelőm legnagyobb meglepetésére a fékekhez még egyáltalán nem kellett nyúlni. Amióta nálam van, azóta ugyanazok a betétek és féktárcsák vannak benne. Átvizsgáláson pedig még mindig tökéletesen lassítanak a fékpadon. Meg is kérdezte tőlem: "Baszki te használod néha a féket? Ha kivenném a betéteket, lehet azt sem vennéd észre."    

Konkrétan ennek az autónak a példája kapcsán tehát azt lehet mondani, hogy egy garanciális, új autóhoz képest évi átlag 60 ezer Ft szerviz többletköltséggel kell számolni. Nyilván a benzin, az adó és a normál karbantartás az új autónál is ugyanúgy jelentkezik. Hogy ez az évi + 60 ezer Ft sok, vagy kevés? Nézőpont kérdése. Vitán felül áll, hogy az új autó a legjobb autó. Kényelmi és biztonsági szempontból fényévekkel jobb választás. Van azonban egy másik vetülete a dolognak. Ez pedig az értékvesztés, amit sokan figyelmen kívül hagynak. Egy ilyen méretű új autó ma már nemigen áll meg 5 millió Ft alatt (kivétel talán a Dacia). 8 év alatt egy 5 milliós autó 3 milliót biztosan veszít az értékéből. Az én 8 éves értékcsökkenésem kb. fél millió. Az értékvesztési különbözet tehát 2,5 millió 8 évre. 8 év használat esetén nagyságrendileg évi bő 300 ezer Ft értékvesztéssel kell számolni. Ez a 300 ezer Ft áll szemben az öreg autó 60 ezres pluszköltségével. Ráadásul ha az az új autó hitelre van megvásárolva, akkor erre rájönnek pluszban a banki kamatok. Az én évi 7-8000 km-es munkábajárós, cuccolós céljaimra aránytalanul nagy lenne egy új autó felára. Nyilván ez csak erre az élethelyzetre, az én értékrendem szerint igaz. A legkevésbé sem szánom önigazolásnak, maximálisan megértem azokat is, akiket ez nem érdekel és áldoznak egy új autóra. Rájuk is szükség van, hiszen kitől is vennénk használt autót? Ha évi 30-40 ezer km-t kellene beletekernem a saját autómba, már rögtön más lenne a leányzó fekvése.

Végül meg kell említenem kedves honfitársaim böszmeségét is, ami végképp nem az autó hibája, de nekik köszönhetően az alábbi károk következtek be. Persze senki sem jelentkezett, hogy bocsi én voltam, kárt okoztam a tulajdonodban és vagyok annyira gerinces, hogy szeretném kifizetni...

Végezetül, ha már igazi "kockaként" játszom a számokkal megnéztem, hogy minden költséget összegezve mennyibe is kerül 1 km autóhasználat. Nos a biztosítást, üzemanyagot és a szervizköltségeket is számolva 46,22 Ft jut 1 km-re. Ha az értékcsökkenést is beleszámolom, akkor 55,17 Ft-ra jön ki a szuperbruttó.  

Szóval ennyibe kerül autózni. Persze biztosan ki lehet hozni kevesebből is, de én a biztonságból és az elveimből nem engedek. Szó sem lehet kamuzásról, ha a futóműről, a fékekről, vagy a gumikról van szó! A totalcar kommentgeneráló, használtautós-anyázós topikjaiban szoktak megtalálni a "majd én megmondom a tutit" típusú olvasók, hogy mekkora hülye vagyok amiért ennyit ráköltöttem erre a kocsira. Kedvencem volt egy csóka, aki állítása szerint nem költött 200 ezret sem 10 év alatt a használt 3-as BMW-jére. Szerényen visszakérdeztem, hogy a 10 év alatt hányszor cserélt olajat, hány éves gumikon fut, a vezérlés hányszorosan van túl a szervizperióduson, hol vizsgáztatja a kocsit? A válaszra azóta is várok...