Végre, végre és végre! Kamaszkorom egyes számú szerelme végre tisztességesen meg lett formázva 1:18-as méretarányban az Otto Mobile jóvoltából. A DTM változatot kivéve erre eddig nem volt lehetősége a modellgyűjtőknek és/vagy a Calibra kedvelőknek. Egy icipicit sajnálom, hogy nem a facelift előtti turbót formázták meg, annak sokkal eredetibb és szebb gyári felnijei voltak. A későbbi változatot formázó modell ötküllős csillagfelnijei kicsit kommerszek, bár a 90-es években az a forma volt a legmenőbb.
A Calibra szellemiségében és alapkoncepciójában is egyértelműen a Manta örökösének tekinthető. Míg a Manta az Ascona, addig a Calibra a Vectra műszaki alapjait örökölte, melynek köszönhetően az árcédula is elfogadható szinten maradt, sokaknak elérhetővé téve egy szép és formás kupé birtoklását.
A korábbi BMW 850 CSi bemutatóban írtam, hogy van pár formavilág a 90-es évek elejéről amelyek nem igazán fáradtak el az évek folyamán. Számomra ez a 2 autó ilyen, nem véletlenül hasonlítanak is egymásra... Ízlések és pofonok változnak, de a Calibra alapformája annyira nagyot ütött (ne feledjük, 1989-ről beszélünk!), hogy ezt a lécet azóta sem tudták megugrani Rüsselsheimben. A statisztika szerint a különböző változatokból több mint 239 ezer darabot értékesítettek. A mai napig tényleges utód nélküli a Calibra, néha felreppennek ötletek, tanulmányok, de ezek egyikéből sem lett még semmi. A G Astra Coupe pedig teljesen esélytelenül próbált a Calibra nyomdokaiba lépni - a kezdeti marketing utalások is gyorsan abbahagyták ezt a témát, ők is érezték ennél azért több kell egy legenda utódjának. Persze látni kell valahol - ez a kategória kihalt már, mások a piaci igények, 1-2 kivételtől eltekintve nincs nagy tolongás. A legtöbben letudják egy kompakt hot hatch-el a dolgot.
A Calibra más téren is letette a névjegyét, a 2.5 literes V6-os DTM változat 1996-ban Manuel Reuter jóvoltából győzedelmeskedett egy olyan sorozatban, ahol a három német prémium gyártón kívül másoknak nem igazán termett babér... És igen..mondjon bárki bármit, szerintem ennél szebb dög még nem futott a német túraautó bajnokságban.
Az okkal híres DTM változat mellett volt a Calibrának rali változata is, de ez nagyon hamar lecsengett. A hazai rali bajnokságban Michna Ottót láttam vele versenyezni, sajnos nagyon kevés alkalommal, nem is találtam róluk fotót az elmúlt másfél évtizedet felölelő archívumomban. A pilóta így nyilatkozott róla egy 2015 februári interjúban: "A másik kedvenc autóm, az A-csoportos Opel Calibra volt, ami egy gyári autó volt, 3 darab készült belőle, az angliai MSD-nél, az Opel megrendelésére, VB programot akartak. A 3 autóból ez az egy maradt, vékony üvegek, lemezek, homológ minimumon. Az autó hajtásával volt gondom. Meghalt az a mérnök, aki egyedül értett a komputeréhez. Így hátsó kerekesen viselkedett, 6.-ban is forgatta a hátsó kereket."
Update...rémlett, hogy valami fotót én lőttem a magyar rali Calibráról. Csak nem OB1-es futamon, hanem 2004.11.28-án a Mikulás rali első gyorsaságiján, a klasszikus királyszentistváni körgyorson:
A bevezető után nézzük a modellt. A csomagolást illetően nincs meglepetés. Az Otto doboz kicsit összement. A 850 CSi és a Calibra is kisebb dobozban lakik. Az alsó egy korábbi E39 M5-ösé.
Ezen a részen kell gyorsan átugorni. Nincs változás. Foszló doboz, esetlegesen burkolt "uzsizacsi" feeling.
Utána viszont -ahogy az már lenni szokott- baromi jó érzés a resin modell gyönyörű kidolgozását szemügyre venni.
Az a jellegzetes sziluett. Csak minimálisan emelkedik az övvonal, még nem lőrések a hátsó ablakok, vékonyak az oszlopok. Remélem egyszer visszatalál az autóipar erre a formanyelvre, ha már a felfújt buborék krumplik kimennek a divatból...
A Calibra talán ebből a nézetből hajaz legjobban a 850-es BMW-re. Ezt az Opelnek persze egyáltalán nem kell szégyellnie. Sőt. A 0,26-os légellenállási együttható hosszú évekig megdöntetlen volt a szériaautók között. 10 évvel később az első Honda Insight ért el 0,25-ös értéket. A képet megnézve kuncogjunk egy jót és gyorsan vissza a Calibrához...
Ahogy a képen is látszik ez a 4x4-es turbó változat, a C20LET jelzésű 2 literes blokk 204 lóerőt tudott, ami akkoriban és ezzel a súllyal bőven elegendő volt. A turbós erőforráson kívül még 3-féle 2 literes motorral volt elérhető a Calibra. Induláskor létezett a 8 szelepes 115 lovas alapmotor, amely normális törődés mellett röhögve elgurult fél millió km-t különösebb motorgondok nélkül. Élvezetesebb volt azonban a Kadett GSi-től örökölt duplavezértengelyes 150 lovas változat. A facelift után ezek helyére került az ECOTEC konstrukció, de már "csak" 136 lóerővel. Mindössze 12 ezer példányban készült az egyetlen nem kétliteres Calibra, a DTM ihlette 2.5-ös V6, amely azonban igazi betegágynak bizonyult a későbbiekben.
A modellen is megtalálható az a jellegzetes geg, hogy a csomagtartó zárját nem a karosszérián, hanem a jobb hátsó lámpatestben helyezték el. Az üveggel együtt nyíló csomagtérfedél kategóriájában páratlanul praktikussá tette az Opelt.
Amikor a Ladázásból kezdtem kinőni nagyon szerettem volna egy Calibrát a 150 lovas DOHC motorral. De aztán az élet úgy hozta, hogy két lányos apuka lettem, így a Calibra helyett Astra Caravan lett az öreg Zsiguli utódja. Bármennyire is szétrongyolt példányok közlekednek manapság, még mindig vágyom egyre. De nyilván a géppark méretét nem lehet ésszerűtlenül feltölteni. A jó öreg Zsiguli és a motor már így is bőven kimeríti a házastársi türelem határait. De azért 1:18-ban már beparkolt. Jó érzés...Hazajött.
A Calibrának aztán ugyanaz a szerep jutott mint elődjének a Mantának. Mivel a tömeggyártásból származó műszaki megoldások relatíve alacsony árat eredményeztek, ezért a használtpiacot is elárasztották szép számmal. Sajnos a 2.-3. és a további tulajdonosokra két dolog volt jellemző 99,9%-ban. Az egyik a csak "toljuk neki" és no karbantartás. Emiatt aztán egyre nagyobb hányaduk siralmas műszaki állapotban vegetál manapság. Mindezt pedig megkoronázták a gagyi tuning elemek felaggatásának elszánt hívei, melyek aztán vizuális környezetszennyezéssé degradálták szegény Calibrát. Minden rosszban van valami jó. A kókányolás mentes Calibrák egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek (na nincsenek sokan...) áruk pedig lassan emelkedő tendenciát kezd mutatni. 4-5 év múlva akár OT rendszámos Calibrával találkozhatunk. Azért ezt így kemény elképzelni. Öregszem a mindenségit neki!
A Calibra egyik jellegzetessége volt a nagyon szűkre szabott első fényszóró. Ezt a világítástechnikában akkoriban megjelenő ellipszoid - vetítőlencsés technológiának köszönhetően sikerült elérni. Az ellipszoid alakú tükörnek és a speciális lencsével párhuzamosított fénysugaraknak köszönhetően a fényhasznosítási hatásfok sokkal jobb lett mint korábban. Ez lehetővé tette a formatervezők számára az extrém lapos design-t. Hátránya volt a megoldásnak, hogy akkoriban igencsak drága volt a cseréje, sokakat zavart az éles sötét-világos határvonal, valamint rossz beállítás esetén nagyon vakított.
Most nézem, magáról az 1:18-as modellről szinte alig írtam. Resin jellegzetesség. Nem nyílik semmije. Ellenben szép. Tényleg. A képek úgyis jobban beszélnek erről.
A resin modellek alja sosem nevezhető nagy csemegének, itt sincs kivétel, de azért egy nem túl szépen kidolgozott kipufogócska odakerült.
A beltér viszont már jóval szebb és ez így van rendjén. A modell egy vajszínű bőrkárpitos, extrán felszerelt autót mintáz meg, jól is néz ki. A buci légzsákos kormány is elárulja, hogy facelift utáni példánnyal van dolgunk.
A már említett Vectra alapok mellett példa az Opel modellpalettás össznépi legózásra, hogy egy pontosan ugyanilyen kormányt tekergettem hosszú éveken át a jó öreg F Astrámban is.
A piros külső színnel remekül harmonizálnak a világos ülések, melyeket az Otto szépen megformált, akárcsak az oldalkárpitokat. A modellgyártó jellegzetessége, hogy az öveket sajnos nem találjuk...
A turbo változat ismertetőjegye a középkonzol alján lévő 2 kis kerek kiegészítő műszer. A bal oldali az olajnyomást, a jobb oldali a töltést mutatta.
Hosszú évek óta szabadon álló lehetőséget csapott le az Otto Mobile az utcai Calibra megformázásával. Jó sokáig tartott, de azt hiszem megérte a várakozást!
