Megérkezett a téli szezon első komolyabb havazása. Nem baj, így van jól, ez a tél dolga, mikor ha nem most? Kell a csapadék, porzik a Balaton, panaszkodnak az agronómusok.
Kedvenc nagykorú öreg Tevém is álcázósdit játszott reggelre:
Útnak indultam és a szokásos morgolódásaim -mint minden évben- most is pár percen belül előjöttek. Sajnos rengeteg "honpógár" végtelenül egyszerű és igénytelen. Ez megnyilvánul a közterületeink állapotától kezdve a köztisztaságon keresztül az élet rengeteg más területéig bezárólag, pl: a téli közlekedésben is.
Azon még csak röhögni szoktam amikor lustikáim a 15 centis havat az ablaktörlővel törlik le, miközben hallani lehet a nagy kattanást amint az ablaktörlőmotor (még) győzedelmeskedik a lefagyott lapátok felett. Ha leég a motor, vagy leszakad a gumi az ő baja...
Már azok miatt sem morgok különösebben (meg kellett szoknom) akik képtelenek indulás előtt kb. 1 percet szánni arra, hogy a tetőt borító 10-20 centi havat lesöpörjék. Nagyon "szeretek" mögöttük menni, közben éneklem a hull a hó és hózik című slágert... Semmi gond, szeressük egymást gyerekek.
Azokat viszont Bayer Zsolt után szabadon hadd állatozzam le, akik még arra sem veszik a fáradságot, hogy a lámpatesteket letakarítsák. Csak a mai 7 km-es lakhely-munkahely etapon találkoztam 15-20 ilyen marhával a reggeli sötétben. Az egyik kanyarodott is előttem balra a teljesen láthatatlan index-szel. Arra is rájöttem, hogy az ilyenre felesleges is rádudálni, mert egyszerűen nem fogja fel mekkora kretén...
Nekik kimaradt az a rajzfilm (is) ahol a blöki nem győzte hangsúlyozni: LÁTNI ÉS LÁTSZANI
