Ha korát megelőző, extrém formavilágú autóra gondolunk az 50-es évek környékén szinte mindenkinek pavlovi reflexként a Citroen DS jut eszébe. Pedig volt ilyen a vasfüggönyön innen is bizony! Balázs Viktor írta a Szocialista autók könyvében: "Kár lenne tagadni, hogy a szocialista autóipar nagy része plágiumok, licencek és szükségmegoldások története." Nehéz is lenne ezzel vitatkozni, hiszen a Csajka vagy a Volga korabeli USA autók koppintásával születtek meg, az első Moszkvics az utolsó csavarjáig megegyezett az 1936-os Opel Kadettel, az NDK kétüteműek a világháború előtti DKW technikát vitték tovább, a 70-es évektől Lada, Zastava és Polski feliratú Fiat klónok lepték el az utakat, vagy elég a Renault 12-es román verziójára a Daciára gondolni. A Tatra üdítő kivétel volt ebben körben. A II. világháborút követően a Tatra gyárat eredetileg csak teherautó gyártásra kárhoztatták volna, de egy cseh miniszter Václav Kopeczky rávette a pártvezetést, hogy engedélyezzék a Tatra számára kis példányszámban előállítható reprezentációs limuzin elkészítését. A cseh ipar és a cseh mérnökök már a századforduló előtt is jeleskedtek az éppen megszülető autóiparban, az 50-es évek közepén pedig valami igazán nagyot akartak alkotni. 1955-re elkészült a meghökkentő 603-as első változata, küklopszfejhez hasonló, döbbenetes orral, V8-as léghűtéses farmotorral. Független kerékfelfüggesztés, 160 km/h-ás végsebesség. Komoly dolgok voltak ezek 1955-ben!
1962-ben kicsit átfésülték a frontrészt, valamelyest "autószerűbbé" vált, a 3 fényszóróból 4 lett. Kicsit szét is húzták a lámpatesteket ezáltal optikailag szélesedett a 603-2. A V8-as motor teljesítménye a nagyobb kompressziónak köszönhetően kisebb lökettérfogata ellenére 95-ről 105 lóerőre nőtt.
1968-ban jelent meg a modellbemutatóban is szereplő harmadik szériás utolsó 603-as. Még jobban széthúzták a lámpatesteket, tárcsafékek kerültek az autóra, nagyobb lett a szélvédő és még pár apróság, de érdemi változás nem történt.
A 603-as sorozat végét az 1974-es esztendő hozta el, amikor átadta helyét a 613-as modellnek, igaz kisebb mennyiségben a 603-as még 1975-ig gyártásban maradt.
A V8-as csodabogár hangja
Visszatérve a modellre a BoS névről semmit sem hallottam még, de még a szakboltos eladó is alig tudott róluk. A dobozon lévő www.bos-models.de cím is továbbvisz egy nagy német diecast oldalra. A keresőben viszont látszik, hogy nagyon komoly választékkal rukkoltak elő. Valószínűleg a resin technikában rejlő előnyök (gyorsabb fejlesztés, nincs szükség drága fröccsöntő szerszámokra, sablonokra) miatt egyre több új gyártó fog a közeljövőben megjelenni. Ez persze egyáltalán nem baj, de vannak fenntartásaim. Az egyik legfontosabb, hogy ezek az autók nem nyithatóak és ezáltal megfosztja a gyűjtőket egy fontos dologtól. Nem tudunk sem utasteret, sem motorteret szemrevételezni. Ezekkel tehát nem is bíbelődnek a készítők. Előnyként el lehet mondani, hogy a külső megjelenés leheletnyivel élethűbb. Mérlegelve a resin modellek jellemzőit az egyszeri gyűjtő azt várná, hogy olcsóbbak legyenek a nyitható és részletesebb fém modellekhez képest. Hát sajnos nem. A mostanában egyre inkább elrugaszkodó árak mellett is kicsit sokalltam a modell 120 euro körüli árfekvését.
Drágaság ide vagy oda, maga a témaválasztás, egy újabb KGST masina a gyűjteményben számomra olyannyira fontos, hogy megrendeltem a modellt. A fekete dobozból aztán ez a förmedvény került elő. Igazi Otto Mobile típusú igénytelen vacak - nem lennék meglepődve ha ezek szegről-végről rokonok lennének. Lehet erre mondani, hogy ne dobozban tárolgassuk a portékát, megy a vitrinbe, nem a csomagolás a fontos stb. De könyörgöm, 120 euróért nem lehetne ezt egy picivel igényesebben?
Jó vastagon körbecelluxozva a doboz mint akciós lambéria a barkácsboltban, majd végre le tudjuk választani a fedelet és tündérporhoz hasonlóan szórhatjuk a Nikecell darabokat a szobában...
Gyűjtőtársaktól hallottam erre a csomagolásra, hogy "uzsonnás tasak". Találó elnevezés.
Kibosszankodva magam az igénytelen csomagoláson, adjunk esélyt a modellnek. Próbálja is gyorsan menteni a renomét. Nagyon szépen kidolgozottak az apró részletek, gyönyörűséges az összhatás.
A kopoltyúkon át szellőztetett farmotoros kialakítás, a hajlatok, ívek miatt engem erőteljesen emlékeztet a korabeli Skodákra a Tatra 603-as. Hosszasan és aprólékosan összehasonlítva fotókkal a modellt minden a helyén és minden tényleg szépen ki van dolgozva.
Érződik a formán a farnehézség, ugyanakkor még ma is van benne valami futurisztikus. Egyedisége vitathatatlan. Szerencsére a modellnél nem követték el azt a hibát mint a szintén nyithatatlan IST Wartburgnál - az ajtók és fedelek vonalainak bemarása itt élethűen sikerült.
Talán a legjobb nézete a Tatra 603-asnak az alábbi. Hatalmas osztott hátsó szélvédő, sportkupésan lejtő far, fecskefarok, krómok és díszlécek mindenütt.
Faros nézet a másik irányból. Innen sem találok fogást. Nagyon szép!
A kopoltyú tömör, így ha a kis Tatra gurulhatna, hűtés híján hamar besülne az 1:18-as motorja. Ezt talán meg lehetett volna csinálni, bár gondolom resin modell esetében ez nem olyan egyszerű.
Sajnos az ablaktörlő szinte egyik modellgyártónak sem erőssége. A BoS sem kivétel... Ez az egyetlen apróság, ami nem igazán élethű.
Felülnézetben is jól látszik a kissé farnehéz kialakítás, hátrafelé sem keskenyedik az autó - valóban 6 személyes volt.
Az igazi 603-as Tatra alja is burkolt volt, a cseh gyár korát megelőzve fektetett nagy hangsúlyt erre. Az eddigi resin modelljeimhez hasonlóan a kerekek masszívan kerültek bekötésre, szükség is van erre, mert érdekes módon a műgyanta 1:18-asok nehezebbek a fém modellekhez képest. A masszivitást fokozandó a kerekek egy tengelyen forognak.
"Nyithatatlan és mágnesezhetetlen" modell esetében nem könnyű fotókat készíteni a beltérről, de ami látszik azzal nincs baj. Érdekes, hogy a meghökkentő és egyedi külsőhöz képest a műszerfal szinte semmivel nem fantáziadúsabb mint egy korabeli 1000 MB-é.
Az ülések és oldalborítások kidolgozását nem érheti kritika, ablakon át szemlélve is szép.
Sajnos más részletet nem is tudunk szemügyre venni, így maradnak a külső apróságok, amik azért szerencsére tényleg jól sikerültek.
BoS azaz best of show - csak a dobozt rejtsük el jó alaposan!
Pártfunkcionáriusok egymás között:
Külső megjelenését tekintve gyakorlatilag hibátlan és gyönyörű resin modell a hiánypótló BoS Tatra 603. Semmiképpen sem bántam meg beszerzését, de a bemutató írása közben azt éreztem, hogy az 1000 darabos limitált széria ellenére is túlzó az az árszint, amin kínálják. Nagy kérdés kihozzák-e még más színben, hogy alakul a sorsa, mennyire lesz keresett modell, mennyire kapkodják el? Az e-bayen mindenesetre már 160-180 eurós ársávban mozognak az eladó példányok... Amúgy tényleg gyönyörű masina, visszacsomagolom és megyek takarítani.