Másodszor került megrendezésre a Retropartyzánok nevű kiállítás, mely a Veterán Zsiguli Klubnak köszönhetően jött létre. A Vukmann Attila, Meleg Norbert, Rónai Márton és társaik fémjelezte csapat pár éve kezdte bontogatni szárnyait, de olyan tempóval tették le névjegyüket a hazai veterános rendezvények asztalára, amit csak a legnagyobb elismerés hangján lehet véleményezni. Ez a rendezvény kifejezetten a KGST autók szervezett találkozójaként aposztrofálható, kiegészítve néhány korabeli, itthon is látható "nyugati" autóval. A korábbi veterán kiállításokon is persze szép számmal voltak béketáborbeli autók, de itt olyan töménységben sikerült találkozni velük, hogy szinte az egész csarnokot bejárta a kellemes nosztalgikus hangulat és félpercenként lehetett hallani "az emlékszem amikor..." vagy az "átvettük a Merkurnál" és hasonló sztorikat. Ugyanakkor érdekes szembesülni azzal, hogy gyerekkorom utcaképének tagjai, mindennapjaink közlekedési eszközei, ma már csak kiállításokon láthatóak ilyen nagy számban. Hiába, öregszem én is...   

A kiállítás egyik jól elkülönült szekcióját az egykori szolgálati kocsik alkották, kezdjünk velük. A rendszerváltás után félelmetesen gyorsan tűntek el a Nysa mentőautók. Talán csak pár darab maradt belőlük, ez a kiállított példány mindenesetre makulátlan volt. Megboldogult Hofi Géza egyik kabaréjelenetében élcelődött is a lengyel jármű rugózási komfortján - ami ugye nem volt. 

Úgy látszik a Nysáknak itthon az a szerep jutott, hogy egyikbe sem volt szerencsés utasként beszállni. A büntetésvégrehajtás rabszállító kivitele is megtekinthető volt. Ami feltűnt az a zárka meglehetősen kis mérete.   

Nosztalgia hatásvadászat a köbön...Ikarus, Zsiguli, Malév festés. Nagyon goromba retró és nosztalgia bomba, hatott is a látogatókra rendesen. 

Szülőfalumban még 1990 után is sokáig szolgálta az önkéntes tűzoltókat a Zuk szerkocsi.

Élénken emlékszem az Autóklub Trabant kombi sárga angyalaira, bizony sok dolguk volt egy-egy nyári hétvégén az M7-es autópályán.

Rendőrautókból sem volt hiány, itt egy Skoda 1000 MB Csehszlovákiából.

Szintén Csehszlovákia, de már egy ezeröcsi. A villogó mérete meglehetősen brutális.

Csöpi jelentkezz! Ellopták a Pogány Madonnát, Kardos doktornak segíteni kellene, forró nyom! Tűz Csucsu! Imádom mind a filmet, mind a rendőr 1200-est!  

Az F Astrák előtt az utolsó szocialista rendőrautók voltak a kocka Ladák.

Újabb szervizautó, de ezúttal egy Wartburg a Volán Tefutól, azért az a Volán jel is komoly emlékeket idézett fel a múltból... 

Következzenek a szocialista márkák tematikusan.

Dacia

Meglepően szép és jó állapotú Daciákkal lehetett találkozni, ami ismerve az egykori román "minőséget" gondos és szerető tulajdonosokra vall. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a korai Daciák, mint a felső képen lévő gyönyörű 1300-as, sokkal-sokkal jobbak és megbízhatóak voltak. A Renault háttérbeszorulását követően a 80-as évekre süllyedt odáig a márka, hogy kiérdemelte a Ceausescu bosszúja gúnynevet.

GAZ

A Gorkiji autógyár fekete járművei valószínűleg nem kellemes nosztalgiát váltottak ki, különösen azokból nem, akik már aktív felnőttként éltek az 50-es-, 60-as években. Ahol megjelentek ezek a kocsik éjjel nem sok jóra lehetett számítani... A maga nemében viszont páratlan, ahogy egymás mellett állt a fekete Pobjeda, ZIM és Csajka.

Volgából csak egy akadt, de az egy régi klasszikus M21-es volt, természetesen az ugró szarvassal a tetején.

Lada

A klasszikus Ladákból széles választékot hoztak el a kiállítás szervezői. Volt korai évjáratos, fehér indexes, kerek tükrös Zsiguli, a 40 éve bemutatott, évfordulós 1300-as, valamint a kívülről annak tűnő 1200s is. Láthattunk 1200-es kombit, ami egyre nagyobb kincs, hiszen nagy részük kőműves és festő brigádok szolgájaként lehelte ki lelkét. Nem maradhatott ki a 2103-as ezeröcsi sem, de  Magyarország első OT minősített 2105-öse is jelen volt.

Moszkvics

A Moszkvics megszállottak is igencsak kitettek magukért, nagyon szép sorozatot hoztak össze. Így együtt ennyi Moszkvics típust még nem láttam. Szépen sorban az Opel Kadett klón 400-as, az állatorvosok és TSZ elnökök 407-ese, az elegáns, ikerfényszórós 408-as, a gyönyörű 412-es, végül a dísztelenített 2140-es.

Polski Fiat

Érdekesség, hogy pont a kiállítással egy időben zajlott II. János Pál pápa szentté avatása, akinek egykori lengyelországi látogatásán szolgált ez a hosszabbított, kabrió kivitelű Polski 125-ös.

Nagy Polskiból volt a korai kormányváltós, "lázmérő kilométerórás" díszesebb példány és persze az újabbakból is szép számmal.

Nem maradhatott el a kis Polski sem, a 126-os sokkal elegánsabb volt a régi króm lökhárítóval. A későbbi műanyag elem alkalmazásával oda lett a kiskocsi bája.

Skoda

Idén ünnepli 50. évfordulóját az 1000MB, melynek első változata volt a középpontban. A nagy kopoltyús, íves hátsó ablakos piros példány szemet gyönyörködtető darab volt. Nem hiányzott a 100-as és kupé változata a 110 R sem. A kiállításon látható megkímélt 105-ös döbbentett rá arra, hogy mennyire eltűnt ez a modell az utcákról. Nem a hivatalos kiállítás része volt, de a parkolóban megörökített 130 kupé idekívánkozott. Nem sűrűn jön szembe a "gulyás Porsche"...

Trabant

A Ladákhoz képest szerényebb volt a Trabant felhozatal, de 2 makulátlan, OT rendszámos fehér szedán és egy kombi is szóhoz jutott. Az 500-as -a Skoda 130 kupéhoz hasonlóan- a parkolóban aratta a megérdemelt babérokat.

Wartburg

A Trabanthoz hasonlóan a Wartburgok is kisebb példányszámban voltak jelen, de azért egy púpos, több kocka és egy négyütemű darab is körbejárható volt.

Zaporozsec

Viccek, szlengek tárháza volt a "Zápor Jóska". Az első -kicsit a Fiat 500-ra emlékeztető-, 965-ös számú ZAZ-t, nem is engedte forgalomba hozni itthon a KERMI intézet. Utódját már igen, bár minősége ennek is csapnivaló volt. Talán nem csak városi legenda a korabeli hírhedt felirat: "nem vagyok hülye, úgy nyertem". Ami viszont egykoron ciki volt, az ma már az egyik legkultikusabb KGST veterán. Megjegyzem ilyen szép fényezése ennek az autónak még a Merkur telepi átadásakor sem volt újkorában.

Zastava

Végezetül jöjjön a Zastava, amely szinte teljesen elfelejtődött. A 125-ös Fiat alapú második széria nem nagyon mozgatta meg eddig a veterános társadalmat, ennek a modellnek még kell jónéhány év. Ellenben a felette lévő Zastava 750-es egy igazi kincs, különösen ilyen állapotban.  

Összességében egy nagyon jó rendezvényt sikerült létrehozni, számos nagy durranással megspékelve. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a kiállítás ingyenesen volt látogatható. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Köszönjük, bravó!